Az év utolsó napjai a téli szünet előtt… már titokban vágjuk a centit, hisz mindenki fáradt.
Végre hó!
Gyerekek élvezik a havat, így el-elcsípek egy picit az órából, hogy kivigyem őket csúszkálni. Annyira jó volt annak idején, mikor én voltam gyerek: a falusi iskolából együtt mentünk ki órákat szánkózni. Ebből az emlékből nekik is csippenteni kell egy kicsit. Órákra be-becsempészni egy kis karácsonyt, egy kis meghittséget.
Közel a karácsony
Minden nap próbálunk a karácsonyi műsorra, amivel anyáéknak szeretnénk örömet szerezni. Hihetetlen, hogy ilyenkor a legelevenebb gyerek is milyen odaadással csinálja! Nem nyavalyog úgy, mint mikor a “ny” betű vázolásával próbálkozik. Ezek a pillanatok hozzák össze az osztályközösséget. A számtalan próba, az odafigyelés egymásra, mert az angyalok lent járnak. Az én kicsikéim is angyalok, akik már fáradnak.
A héten már nem adok nekik házi feladatot, inkább kézműveskednek, játszanak délután. És a szünet az nálam leckementes! Legyen meghitt, feltöltődéssel teli! A karácsonyi játékokkal játszani az egész családdal, nem a verset tanulni… Óhatatlan mindenki hazavisz a munkából kicsit, hol így-hol úgy, de ők hadd legyenek még gyerekek!
Emlékszel a te iskolai szünetedre?
Ha volt lecke, azon görcsöltél te, hogy még ne kelljen megcsinálni. Anya meg kergetett, hogy essünk már túl rajta… Órák, napok mentek el azzal, hogy a fránya lecke mikor legyen meg..
Vessünk véget ennek a frusztrált szünetnek!
Legyen nap, mikor egész nap pizsamában hentereg, játszik. Legyen nap, mikor kirándul a havas tájban a családdal. Legyen nap, mikor anyával sütnek-főznek. Legyen nap, mikor apával szánkóznak. Legyen nap, mikor papával barkácsol valamit. Legyen nap, mikor mamival só-liszt gyúrmáznak a konyhaasztalon nyakig lisztesen. Legyen nap, mikor átjönnek unokatesók-barátok aludni és gunyit, bungit, kuckót építenek a szoba közepén. Pizsi-buli és párnacsata..
Legyen sok pihenés! Legyen gyerek a gyerek!
Szabó-Szaller Iza
[wysija_form id=”1″]
Kép: Pixabay.com
